Természetes veszteség súlya, Technische Daten ARDEX MG
Tartalom
Eszköztár: A természetes veszteség súlya elméleti alapjai A szénakészítés a takarmánykonzerválás egyik módja, amelyben a takarmány tartósítása vízelvonáson, szárításon alapszik.
Ehhez a nap- és szélenergiát használjuk fel, illetve mesterséges szénaszárítást is alkalmazhatunk. A száradás ütemét befolyásolja a levegő hőmérséklete, relatív páratartalma, és a légmozgás. Szénakészítésre csak a vékony szárú fű- és pillangós zöldtakarmányok alkalmasak.
A vastagabb szárú növények pl. természetes veszteség súlya
A szénakészítés során fellépő veszteségek Természetes szénaszárítás A renden szárítás a természetes szénaszárítás legrégibb módja. A zöldtakarmányt a szárítás idején jelentős veszteség éri.
Az újszülött súlya és súlyváltozása
Minél hosszabb ideig hagyjuk a takarmányt a szántóföldön, illetve kaszálón, annál természetes veszteség súlya kockázattal szárítható és annál nagyobb lesz a táplálóanyag-veszteség.
Különösen jelentős a napsugárzás okozta karotinveszteség, valamint a pergési- csapadékos időben pedig a kilúgzási- és rothadásból származó táplálóanyag-veszteség. Szénaszárítás kisüzemi módszerrel A hagyományos, kisüzemi szénakészítés során a táplálóanyag-veszteség csökkentése érdekében célunk az, hogy a széna minél gyorsabban száradjon.
Ezért a zöldtakarmányt akkor kaszáljuk, amikor a harmat már felszáradt és a takarmány száraz. A kaszálás után azonnal fel kell lazítani a takarmányt villával vagy rendsodróval. Az újranedvesedés megakadályozása végett este a takarmányt gereblyével kisebb, cm-es halmokba, un. Hasonló hatást érünk el, ha rendsodróval hengerekbe sodorjuk a takarmányt. Szénaszárítás nagyüzemi módszerrel Nagyüzemben a szénakészítés teljes folyamat gépesített. A tárcsás rotációs kasza után természetes veszteség súlya rendet a minél gyorsabb száradás biztosítása érdekébena rendre vágás után közvetlenül el kell teríteni természetes veszteség súlya.
A kaszálás során fontos szársértést alkalmazni, mivel az elősegíti a szár gyorsabb száradását, ezáltal a száradás egyenletesebbé válik és kisebb lesz a levélpergés.
Nem megfelelő időjárási körülmények között esős, párás, ködös időhogy elkerüljük az újranedvesedést, a terített renden lévő anyagot este célszerű összerakni, majd reggel újra elteríteni. A szűkített renden a pillangós zöldtakarmányok levélzete a rend belsejében, a szárrészek pedig a rend felszínén helyezkednek el, ezzel is csökkentve a szár és a levél száradásának üteme közötti különbséget.
A szénát ,5 m alapszélességű, ,5 m vállszélességű, ülepedés után m magas és legfeljebb 20 m hosszú kazalba rakják. Nem ajánlatos a kazlat túlságosan szélesre méretezni, mert a széles kazalban a széna nem szellőzik kellőképpen.
Iratkozz fel hírlevelünkre
A kazal helyét mindig a természetes veszteség súlya kiemeltebb részén jelöljük ki, hossztengelyével lehetőleg az uralkodó szél irányába. Ha több kazlat építünk, akkor azoknak egymástól való távolsága m legyen.
A víz aláfutásának megakadályozására érdemes a kazlat körülárkolni. A kazal alá cm vastagon száraz szalmát kell teríteni, hogy a szénát védjük a talaj nedvességétől. A kész kazal tetejét legalább cm vastag szalmaréteggel fedjük be, hogy az felszívja a nedvességet. Bálázás A renden száradt széna természetes veszteség súlya bálázással természetes veszteség súlya történhet.
Megszületik, és máris fogyni kezd?
A kisbála-készítő gépekkel kg súlyú szögletes bálák nyerhetők. Napjainkban a nagybála készítő gépek terjedtek el a nagyüzemekben, természetes veszteség súlya a természetes veszteség súlya teljesítménye jelentős mértékben növelhető ezzel a technológiával.
A bálák tömege kg. A bálák lehetnek henger vagy szögletes formájúak. A szögletes nagybála könnyebben rakható kazalba, készítésekor kisebb a pergési veszteség, a szántóföldön megázva azonban könnyebben magába szívja a nedvességet.
Tudomány megmagyarázza, hogy miért csökken a víz Tömeg
A természetes veszteség súlya a hengeres bálák terjedtek el. Megkülönböztetünk göngyölve bálázó, állandó bálakamrás Az állandó bálakamrás géppel laza közepű a középső mag csillag keresztmetszetűjól átszellőző, míg a változó bálakamrás géppel kemény, tömör közepű, alaktartó bála készíthető.
A bálaképzés módja meghatározza, hogy milyen takarmány bálázható az adott géppel. Lucernaszéna bálázásakor állandó bálakamrás göngyölve bálázó géptípus javasolt mely esetében kisebb levélpergési veszteséggel számolhatunk míg réti széna és szalma esetében a változó bálakamrás sodorva bálázó géptípus is megfelel. Célszerű a bálák fedett szénatároló pajtákban való tárolása. Amennyiben erre nincs lehetőség a kazal elhelyezhető szabad téren is, ekkor azonban gondoskodni kell fedéséről szalmávalmivel a csapadékvíz beszivárgása penészedést, rothadást okozhat.
Szénaszárítás állványokon Csapadék dús vidékeken és a pillangós virágú növények esetében az állványokon való szénaszárítás gyakori. Előnye, hogy az állványokon a levelek és a szárak egyenletesebben természetes veszteség súlya, elmaradnak a szénaforgatási munkálatok, így nagymértékben csökkenthető a mechanikai veszteség. Kifejezetten kisüzemi módszerek. Az állványos szénaszárító berendezés fogyás természetes veszteség súlya finn nyárs, a svéd állvány és a szénaszárító gúla.
Mesterséges szénaszárítás A mesterséges szénaszárítási eljárások közé azokat a technológiákat soroljuk, amelyeknél a nap-energia mellett egyéb energiaforrásokat elektromos energia, olaj, földgáz, stb.
A kedvezőtlen időjárás okozta veszteségek a mesterséges szénaszárítással csökkenthetők. A szellőztetéses szénaszárításnak több változata van. Megvalósítható kazalban, pajtában, toronyban, szekrényes vagy aknás szárítóban. A szárítást végezhetjük hideg, előmelegített, vagy meleg levegővel. Szellőztetéses szénaszárítás A szellőztetéses szénaszárítás lényege, hogy a kazalba behordott széna alapanyagon hideg vagy meleg levegőt áramoltatnak keresztül, amely gyorsítja a szárítást.
A szellőztetéses szénaszárítás előnye, hogy emészthető fehérjében és karotinban gazdagabb, nagyobb táplálóértékű széna készíthető, mint a renden szárított széna esetében, mivel a szántóföldön csak fonnyasztást végzünk.
A szellőztetéses szénaszárítás lényeges kérdése, hogy milyen nedvességtartalomig fonnyasztjuk elő a zöldtakarmányt a szántóföldön.
A betakarításkori nedvességtartalmat úgy kell meghatározni, hogy a zöldtakarmány víztartalmának nagyobb részét még a szántóföldön párologtassuk el. Napos időben ez a nedvességtartalom 0, napos fonnyasztással elérhető, így az időjárási kockázat jelentősen csökken.
További előnye ennek a szárítási módszernek, hogy jóval kisebb kilúgzási, romlási, pergési, utóerjedési veszteség éri a takarmányt, csökken a bemelegedés és öngyulladás veszélye, mintha renden szárítottuk volna. Ezen kívül a takarmány hamar lekerül a tábláról, így a következő növedék egyenletesebben és gyorsabban nőhet.
Magyarországon a Vámosi-féle hideg levegős szellőztetéses széna-szárító rendszerek terjedtek el. A berendezés fő részei: központi légcsatorna, a bemenő nyílásnál nagy teljesítményű axiális ventilátor, valamint a központi légcsatornához csatlakozó oldalsó légelosztó rendszer. E szárítóberendezések három- és egykürtő-soros dugósoros rendszerben készülnek.
A ventilátor a levegőt a központi légcsatornán az oldalsó légelosztó hézagain és a szellőzőkürtőkön természetes veszteség súlya a kazalba nyomja. A kazalon áthaladó levegő szárítja a takarmányt.
A szellőztetéses szárítóberendezésre az első alkalommal m magas előfonnyasztott zöldtakarmány-réteget lehet felrakni. A további rétegek vastagsága fokozatosan természetes veszteség súlya a nehezebb szellőztetés miatt. Egy-egy kazalban tonna széna van. A Vámosi féle egydugósoros bálaszárító berendezés vázlata természetes veszteség súlya szénaszárító pajta Meleglevegős szénaszárítás A meleg levegős kamrás szénaszárítás esetén a takarmányt egy szellőztetéses szárító-tároló pajtában szárítják, amelyekben nem tároljuk csak szárítjuk a takarmányt.
A kamrákba természetes veszteség súlya fenékrácsozaton át, órán keresztül 5O-7O°C-os meleg levegőt fúvatunk.
Természetes veszteség súlya a szellőztetés céljából 2 órás hideg levegő befúvatása következik. Kiszáradás után a takarmányt ki kell szedni és a végleges tároló helyre kell átrakni. Forrólevegős szénaszárítás A forró levegős természetes veszteség súlya lényege, hogy a berendezésben alkalmazott Co-os levegő az eredeti nedvességtartalmú zöldtakarmányt néhány perc alatt légszárazzá szárítja.
A magas szárítóközeg hőmérséklet ellenére az anyag hőmérséklete nem lépi túl a minőségkárosodást jelentő kritikus értéket, ami az intenzív nedvességleadással és a rövid idejű hatással magyarázható. Erre a célra hazánkban hengeres dobszárítókat használnak, amelyek fűtőanyaga gázolaj, földgáz, pakura. A szárítandó takarmányt a fogadógaratból felhordó berendezés szállítja a forgódobba, amelyben a takarmány perc alatt légszárazzá szárad. A takarmány további útja attól függ, hogy milyen végterméket kívánunk természetes veszteség súlya.
Ezzel a berendezéssel zöld lisztet, pelletet és pogácsát lehet előállítani. Az így készült zöldnövényliszt emészthető fehérje- és karotintartalma, nélkülözhetetlen aminosav-tartalma, biológiai értéke kedvezőbb bármely más módon tartósított zöldtakarmányénál.
![Hatékony és eredményes fogyás zsírból? [8 tipp] - Hasról fogyni tartósan](http://koronascukorovi.hu/images/90d9af24c692d71d4ae0e6ae07336dff.png)